Google+ Followers

2010. március 29., hétfő

Mai fiatalok...

Elérzékenyültem....pedig a történetnek csak közvetve vagyok részese.
Van Erdély szívében egy Iskola.Kolozsváron a Református Kollégium.
Az idén is elballag néhány osztály ebből az iskolából , hol sok dicső magyarja tanult nemzetünknek.
 Van ebben az iskolában egy végzős osztály  és van egy  osztályfőnök.Történetesen az én lányom osztálya és osztályfőnöke.
Ebben az iskolában , úgy érzem , megtanulták a legfontosabb leckét a tizenkettedik  osztályosok . Tudják a szeretet leckéjét.
 Mert mi az ha nem szeretet , mikor 25  tizennyolc- tizenkilenc éves fiatalember feláldozva csekélyke, kincset érő
szabadidejét, lemásol egy könyvet.
 A könyvet.... a tanárnő kedvenc könyvét, amelyik aztán a magyarórák lelkisége folytán kedvence lett szinte  mind a huszonötnek.
 A tél óta másolta mindenki a ráeső részt....ki szilenciumon, ki utána, ki órán , ki otthon.
 És készen lett a nagy Mű.
 Muszáj így írnom.. A gyermekek  beköttették. A lányom szerint gyönyörű lett.
 A bácsi aki bekötötte a könyvet maga is meghatódott.Adott a gyermekeknek  25 darab almára való pénzt.
Vettek 26 darabot...
 Holnap osztályfőnöki óra lesz. A tanárnőnek születésnapja.Holnap lesz a nagy nap.....
Ma  mindenki arról sustorog a bentlakásban , szilenciumon, otthon, hogy....holnap. És már most összeszorul  a torkuk , és szinte sírnak, hogy egy gyönyörű időszaknak vége hamarosan.
Gyermekek......tiszta, őszinte , lelkes , remek kis emberkék.
Az osztály ...a XII. A  .
Az osztályfőnök  ...  A Magyartanárnő
A könyv ...

7 megjegyzés:

  1. Ez nagyon szép. Igazi ajándék. Sokkal többet ér, mint ha akármilyen drága dolgot vásároltak. Ezek a gyerekek valóban megtanultak valami fontosat az életre, jó útravalóval bocsátják el őket. Gratulálok a Pedagógusnak is.

    VálaszTörlés
  2. Megható volt olvasni - a tanárnő repesni fog. :))

    VálaszTörlés
  3. Tényleg nagyon megindító történet :), s sajnos nagyon-nagyon ritka. (Tesóm középiskolai tanár.) Szerintem a tanárnő is a becses kincsei közt tartja majd számon! :)

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm,hogy elolvastátok .

    VálaszTörlés
  5. Ó, én nem vagyok az az érzelgős fajta, de ez... Milyen kár, hogy egy ilyen gesztusnak nincs hírértéke, csak annak, ha valami szörnyűséget művelnek. Pedig ilyenek (is) a mai fiatalok, szerencsére. Jó, hogy megosztottad velünk ezt a történetet.

    VálaszTörlés
  6. Bemka! Nem is értem, hogy kerülhette el a figyelmemet, amit írtál! Ma olvastam és - mint volt pedagógus - könnyes lett a szemem... Őszintén gratulálok a gyerekeknek, ekkora kincset még biztos nem kapott a tanárnő! De biztos meg is érdemli!... Jó, hogy a kislányod ilyen nagyszerű helyre pottyant!

    VálaszTörlés
  7. Igen Ildi, a tanárnő élete ajándékának nevezte a kézírásos könyvet, és tényleg megérdemli .
    Aledi ...éppen azért írtam le ezt a történetkét mert én is úgy gondolom, hogy nem mindig a rossz hír a hír. Figyeljünk a szépre , örüljünk a jónak.

    VálaszTörlés