Emese manója

az utolsó előtti ami még elkészül ebben a hónapban.Holnap este ismét nyakamba veszem a nagyvilágot, és elindulok , mint az egyszeri vándorlegény "szerencsét" keresni.A szerencse most nem a szerencse, hanem mindennapokhoz szükséges ....nem tudom minek nevezzem.
Most három hétig leszek távol,de utána ismét sok lesz a mutogatnivalóm:)
Igéretes október :)

Katicák

Átadás...

Ha kérik a tudást -átadjuk :)
Nagyon jó hangulatú délután volt, sokat nevettünk és a két manó is egészen jól sikerült.
A lányok nevet is adtak nekik:Májszella és Dájszella .

Katalin

kirobbanó életerő, vidámság , hangos szó, ének.
Fiatalasszonyka, aki vett egy manót a fiának, majd kért egy babát magának.

Szeretném ha örülne :)

Férfiak

is szeretik az egyedi cuccokat.

Ilyen táska biztosan nem lesz több...óriási kötényruha,kissé vásott nadrágszíj, egy kevés bélésanyag,két mágneses zár,két fémcsat, néhány óra az elkészítéséhez  -íme az összetevők :)

Kotyó...

vagy szilvaíz?
Most töltöttem le, az üvegeket majd reggel lekötöm, a cserépedényre meg elég csak a fedele.Azt mondják , a szilvaízet csak azért kell lefedni, lekötni, hogy ne lepje a por.Most majd meglátom:)
A szilván kivül semmi nincs benne, de az aztán jó sok .Összesen tíz vedernyi, három részben lett kifőzve.
Olyan sűrű, hogy alig tudtam kitölteni :)
és...reggeltől kavargattam estig, vízhólyagos lett a tenyerem a fakanál nyelétől, s azt hiszem a csuklóm beperelne, ha tehetné :)
de, nagyon fnom lett, palancsintába ezt szeretjük a leginkább.

Egyébként a cserépedény van jó tíz litres, a nagyobbik borkán mellete csak hármas :)

Még egy hét itthon, még néhány baba...

Elsőként Ildikóhoz megy ez a kis kócos.