2011. december 27., kedd

Nem könnyű...

az embernek magában hordozni az érzéseit.Az is lehet, hogy az öröm inkább hivatott arra, hogy megosztódjék.
 Valamikor december elején készült egy ,majd még egy  magyar népmesés motivummal díszitett táska.Maradt egy kevéske posztó,kikívánkozott belőle ez a kistáska .Akkor annyit muszáj volt kiböknöm, hogy van még valami amit később fogok mutatni.
Hát most  már lehet :)

Egy aprócska lánynak készült karácsonyi ajándék gyanánt.Igazából pedig a szüleit szerettem volna megörvendeztetni.
Ildikó, István, kicsi Ida - nektek ,szeretettel :)
Ez a kettő pedig az én két kedves lányomé :)

6 megjegyzés:

  1. Bemka, ezek gyönyörűek, biztos nagy örömet szereztél nekik:)

    VálaszTörlés
  2. Csodás a posztó táska!!! A picurka baba meg nem is értem, hogy tud megvarródni, olyan apró!:)))
    A lányaid is biztos boldogok voltak a szép ajándékodtól! Szokásosan minden gyönyörű, gratulálok!

    VálaszTörlés
  3. Te Nagy Huncut! A Kistaska azota is itt log a nappaliban, felakasztva egy fatonkre..es megcsodalom, ahanyszor csak latom..es maris ajandek-otletnek elore-rendelem nalad egy hamarosan kovetkezo szuletesnapra!

    Szivunkhez szoltal..szivedbol! Koszonjuk, Ida, Ildiko es Istvan

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm, köszönöm, köszönöm :)
    Gonny , thank you :)
    Kati, köszönöm :)
    Dorka, neked is :)
    Ildi, köszönöm :)
    Ildikó :)István:), Ida :)

    VálaszTörlés